Megkezdődött a tihanyi apátság Királykriptájában az a régészeti feltárás, amelynek során arra keresik a választ a szakemberek, mennyire eredeti a tihanyi altemplom boltozata, az építészeti viszonya a középkori templommal, az ide temetkező I. András király és Dávid herceg sírhelye és a kriptában korábban feltárt további sírok keltezése és értelmezése. Emellett az sem tisztázott, hogy az 1953-ban a tér közepén elhelyezett sírkő alá visszatemetett emberi maradványok az itteni temetkezések melyik fázisát reprezentálják: erre a kérdésre szénizotópos datálási módszerrel próbálnak választ adni a kutatók. A munkában az Eötvös Loránd Tudomány- és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészettudomány kara, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársai is részt vesznek. Az egy hónapig tartó munkálatok fejleményeiről minden hét pénteken kisfilm formájában számolnak be a szakemberek a Tihanyi Bencés Apátság YouTube-csatornáján. A feltárt Királykriptát az ásatások befejeztével a nagyközönség is megtekintheti. A közleményben felidézik, hogy I. András király a Tihanyi-félsziget kiemelkedő pontján alapította meg 1055-ben a Szűz Máriáról és Szent Ányos püspökről nevezett bencés apátságot, az erről kiadott levél a magyar nyelv első írott emléke; 1060-ban itt helyezték örök nyugalomra az uralkodót, majd később fiát, Dávid herceget. (Fotó: tihanyiapatsag.hu)