Sok szállal kötődik az 1848-49-es forradalom és szabadságharchoz - a megyeimorzsak.blog.hu összeállításában természetesen ott áll, hogy pápai diák volt az 1841/42-es tanévben a Márciusi ifjak két vezéralakja, Jókai Mór és Petőfi Sándor; utóbbi költőóriás 1848. március 5-én és 6-án járt Veszprémben, amikor a volt Stingli-vendégfogadóban szállt meg, innen utazott a fővárosba, értesülve a franciaországi forradalmi eseményekről. Táncsics Mihály kisgyerekként, 1808-10 között a pápai irgalmasok kórházában betegeskedett, itt átélt élményeiről Életpályám című művében emlékezik meg. Később a megyében több helyen, így Gannán, Devecserben és Kolontáron is tanított. Veszprém és környéke a szabadságharc alatt többször is gazdát cserélt, bár harcok a város területén nem dúltak. Akkoriban a város egyik közigazgatási központja a császári és királyi sóház volt a jelenlegi Megyeház helyén. Ennek faláról 1848. március 24-én leverték az osztrák címert, és nemzeti színűre festették a ház előtt húzódó karfákat. 1849. január 1-jén bevonultak a városba a császári csapatok, és visszafestették sárga-feketére a karfákat; de a császáriak csak április végéig maradtak, a magyar csapatok előrenyomulása miatt. 1849. június 6-án vonultak be Veszprémbe a magyar honvédcsapatok, ugyanakkor a karfákat már május 31-én újra nemzeti színűre festették - aztán augusztus elején már újra a császáriak kezén volt Veszprém. (Fotó: djzone.hu)